2009. máj. 14.

Férfiből női

Kisfiam születése után (és már a terhesség vége felé is) nagyon nem érdekelt, hogyan öltözködöm. Elkeseredett voltam, testileg és lelkileg is romokban a közelgő válás miatt, amit gyermekeim apja döntött el. Nővérem kiselejtezett jó néhány holmit, voltak köztük férfi ingek is. Otthonra kényelmes volt ezekben is létezni, de házon kívül is hordtam, nem érdekelt senki véleménye.
Mostanában kezdenek gyűlni az átalakításra váró cuccaim, így került elő ez az ing is.
Tetszik az anyaga, hogy fehér és tűpettyes.1. Levágtam az aljából egy csíkot, mert túl hosszú volt és a gallértól is megszabadítottam.
2. Csíkokra szabtam a leeső anyagot, tudtam, hogy fodrokat szeretnék belőle.
3. Kivágtam az ujjakat és a karöltővel együtt átszabtam, hogy ne lógjon a válla. Oldalra mellvarrást készítettem, alul sliccet hagytam.
4. A mellvarrás miatt a zsebet meg kellett bontani. Még nem tudtam, megtartom-e, vagy végleg lebontom. Csak fehérben gondolkodtam a folytatást illetően, aztán aludtam rá egyet.

5. Hirtelen ötlettől vezérelve szines virágos ferdepántot szabtam, ezzel szegtem el a nyakát, előtte mélyítettem a kivágást egy kicsit.
6. Beráncoltam a fodrokhoz előkészített csíkokat és helyükre varrtam 3-3 sorban. Na, most mi legyen? Hogyan, hová, mennyit tegyek még a szinesből rá? Apró darabkákra vagdostam a maradékot kiegészítve csipke darabokkal.

7. Éééés ilyen lett! Arányosan elszórva a fodrokra varrtam a darabkákat. Nagyon tetszett! Aztán még néhány kövecskével is megbolondítottam, lehet, hogy ez már túlzás talán, de nekem jó így.
8. Leszedtem az eredeti gombokat, de nem találtam hozzá illőket itthon. Mivel csak egy üzletben néztem szét, ezeket találtam legjobbnak, 2-2 db-ot a négyféle színből. Ja, a gombolást ugye meg kellett fordítani nőire, de ez nem gond. Az eredeti gomblyukakat összeöltögettem, erre varrtam a gombokat sűrűbben, mint azelőtt voltak. A másik eleje szélt ezután már könnyen ki lehet gomblyukazni, hisz a gombok alatt sértetlen az anyag, ez az oldal takarja majd az alatta fekvő bevarrt régi gomblyukakat.Most itt tartok, még vár egy kis csinosító munka rajta, de mutatom, ha teljesen kész!
Ahogy ránéztem, eszembe jutott egy gyönyörű könyvem, amiben szebbnél szebb rokokó ruhák képei (is) találhatók, amolyan fordított inspiráció történt, ha lehet ilyet mondani :)!
Majd mutatok azokból is, ha érdekel valakit.

2009. ápr. 15.

Magyar ruha

Tessék megmondani, hát nem sokkal szebb egy ilyen vőlegényi ruha, mint egy gyászos fekete öltöny?!
Jó lenne már büszkének lenni a régi viseleteinkre és felvenni, amikor csak alkalom adódik erre!

2009. ápr. 13.

Régi kedvencem

Pakolászás közben került elő ez a nagyon régi ruhám, már a cipzár is ki lett operálva időközben a hátából.
Nagyon szerettem! Természetesen saját készítésű.
Fiatalon még jól állt, de most is szeretem a piros holmikat. Gyűrött szegény, az alján ez látszik, a többi része jótékonyan rásimul a próbababára. Az anyaga rugalmas vastagabb plüss.
Annyira tetszett akkor (kb. 20 éve) ez a fazon, hogy sötétlila selyemből is elkészítettem, de nem hordtam. Mivel nem volt rugalmas az anyag, nem is volt kényelmes és gyűrődött.

2009. ápr. 5.

2009. ápr. 4.

Madarászné Kathy Margit

Indulásként még nem saját munkáimat szeretném bemutatni ebben a blogban.
Rengeteg ruha, jelmez, viselet teszik és több hazai művész is példaképem.
Elsőként Madarászné Kathy Margit szerepeljen itt, mint szülővárosom alkotóművésze.




Az alábbi fekete kabátka ideiglenes a saját ruhatáramat gyarapítja.
Az egyik fellépő ruhánk része abban az együttesben, ahol főállásban dolgozom. Mi csak pufajkának hívjuk, templomi koncerteken véd a hideg ellen. Fehér madeirás galléros-kézelős blúz és fekete bársonyszoknya alkotja a teljes öltözéket.
Büszke vagyok rá, hogy ilyen kabátkát viselhetek.